HTML

Bözsy

Bözsy blogja fotókról, színházról, szövésről, meg minden másról. Pozitív blog Kaposvárról.

Friss topikok

Linkblog

„S a lelkem sző, mint osztováta” Székely festékesek

bözsy 2014.02.17. 19:05

címkép3.jpg

 

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum,
2014. január 22 - március 22.

„S a lelkem sző, mint osztováta” Jékely Zoltán

plakát

A Páll Etelka nevével fémjelzett „Székely festékesek” című kiállítás a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása. Alapját az 1928-ban Viski Károly által közzétett 16 festékes 2010–2011-ben történt újraszövése, újraalkotása képezi. A természet, a hagyományok és a szövés iránt tanúsított tiszteletet példázza, ahogy a Gyergyószentmiklóson élő és alkotó Páll Etelka összefogásával hárman, Portik Erzsébettel és Benedek Katalinnal közösen, három generációból, hihetetlen precizitással elkészítették a szőnyegeket. Nem csak a technika a régi, de a természetes alapanyagokat, a gyapjút és a festőnövényeket felhasználva a festés is az autentikus módszereket követi.

Szöveg: Tánczos Erzsébet

Fotó: Gőzsy Gáborné

páll2.jpgpáll3.jpgpáll1.jpgpáll.jpg

 A szövőszék neve szüőfa, szövőfa, szátva, szátyva, eszváta, esztováta a különböző vidékeken. Erdélyben és a Tiszántúlon pedig osztováta.

 

Mi az, hogy festékes?

A festékes, más néven „burjános”, „rakottas”, aggatott vagy székely szőnyeg. Hajdanában a  festékes szőttesek száma megmutatta a ház gazdagságát, ezért aki csak megengedhette magának, annak volt. Viski Károly ezt írja: "Festékest csak akkor szőnek, ha telik rá, s ha már készen van annyi harisnyaposztó, amennyi a megfelelő ruhafélékre szükséges.”  A lányok hozományában is kellett, hogy legyen egy-két darab festékes szőnyeg.  A régi székely festékes leggyakoribb mérete úgy  160x200 cm. Azonban csak 80-90 centiméter széleset tudtak szövőszékeiken szőni. A festékest ezért két szimmetrikus részből szőtték, amelyeket összevarrtak.  A szőttes mindkét oldala, teljesen egyező.

 

A festékes név arra utal, hogy régen az elkészítéséhez szánt fonalat is az asszonyok maguk festették. Ehhez burjánokat használtak – ez a  növényi festékanyagok összefoglaló neve.

Burján a hagymahéj, a diófa levele, burka, a vadalmafa és az orgona levele, vagy például a kökénybogyó.

 

Az alapanyagként használt fonal eredetileg  gyapjú volt, a mai kor emberének igényeivel lépést tartva előtérbe kerül a műszál, vagy a kevert fonal, mivel az abból készült szőttest könnyebb kezelni, mosni, szárítani.

 

Páll Etelka és alkotótársai a festékesek szövéséhez kizárólag gyapjúfonalat használnak, melyet burjánnal festenek meg. A technika mellett tehát a természetes alapanyagok használata s a  festőnövényekkel való festés is az  eredeti módszer szerint való.

 

 A kiállításon olyan világosan  tárul elénk, hogy melyik növény milyen színt ad, hogy az ember jó párat megtanul, miközben lenyűgözve nézi a hagyományok és a szövés iránti alázat csodálatos példáit.

 

A hagyományos színek közé tartozik például a tubáksárga, a nyersfehér, a posztóbors és a kék. A színeket mindig gondosan válogatják össze az alkotók.

 

A székely festékest - mivel vékony és laza szövésű, így a padlón használva hamar tönkre ment volna - földre sohasem tették. Inkább ágyra, asztalra terítették, esetleg falvédőként szolgált. Dísztettsége miatt  a lakóház ékessége volt, adományként pedig a templomokba is bekerültek, ahol a papi széken, szószéken, az oltár lépcsőjén kapott méltó helyet.

 

Használtabb állapotban pokróc, lópokróc lett belőle, végül lábtörlő. Megkímélve, megfelelően használva 200 évig is gyönyörködhetünk benne.

 

A díszítés nagyvonalú, geometrikus mintájú. Legegyszerűbb díszítő eleme a csík és a kocka. Ezek kombinációjával készülnek az összetettebb motívumok. Ezek a minták a kiállított kirakójátékokon is láthatóak.

 

Igazi felüdülés  rácsodálkozni a szövőszékre, ahol készültek a szőnyegek, a növényekre, melyekkel a gyapjút festették évszázadokon át, s amelyeket Páll Etelka ismer és alkalmaz. A kiállítás, mely a  gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (1011 Budapest, Fő utca 6.) március 22–g látható.

 

Tánczos Erzsébet

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bozsy48.blog.hu/api/trackback/id/tr205819052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.